2013. március 5., kedd

Csokis-mogyoróvajas kalácsok


Ez egy hirtelen felindulásból elkövetett péksütemény. Tegnap ugyanis rám tört a sütni akarok, de azonnal érzés (mily meglepő). Ilyenkor általában valami újra vágyom, nem a régi receptekből választok. A kamrába mentem ihletért és az első, amit megláttam a polcon egy felbontott üveg mogyoróvaj volt. Ha mogyoróvaj, akkor csoki is természetesen, így egy tábla 70 %-os étcsokit is felmarkoltam. 
Valamikor a nyáron, ha jól emlékszem az egyik csajos klubba már sütöttem egy ilyen ízesítésű kelttésztát, de nekem nem tetszett, fojtósnak éreztem a csokit és a mogyoróvajat önmagában. Akkor azt gondoltam, hogy a legközelebbi ismétléskor megkenem a kinyújtott tésztát vajjal és úgy teszem rá a többit, de ez most nem tűnt elég jó ötletnek. Helyette egy kis tejszínt adtam a töltelékhez, hogy lágyabb, krémesebb legyen és kissé visszafogtam a mogyoróvaj arányát. 
A péksütemény tetejére pedig morzsát álmodtam, valami olyasmit, mint amilyen a ribizlis puffancson van. Kóstoláskor beigazolódott, hogy ott a helye.

Hozzávalók:
  • 50 dkg finomliszt
  • nagy csipet só
  • 3 ek. cukor
  • 1 tojás
  • 1 tojás sárgája
  • 2,5 dl langyos tej
  • 5 dkg puha vaj
  • 2,5 dkg élesztő
A dagasztógép táljába mértem az összes hozzávalót és kb. 15 perc alatt fényes, kissé lágyabb kelttésztát dagasztottam. Letakartam és hagytam duplájára kelni.
Míg kelt előkészítettem a tölteléket:
  • 15 dkg étcsokoládé
  • 15 dkg mogyoróvaj
  • 3 ek. tejszín
A csokoládét lereszeltem és elkevertem a puha mogyoróvajjal, valamint a tejszínnel. Késes aprítóval a legegyszerűbb elvégezni.

A megkelt tésztát lisztezett felületre borítottam és nyolc egyforma darabba vágtam. 
Egyesével kinyújtottam őket kb. 2 mm vastag és kb. 18 cm széles, hosszú csíkra, majd megkentem őket a töltelékkel:





A rövidebb oldalától kezdve feltekertem mindet. Egy éles késsel ujjnyi vastagságban felszeleteltem őket, de ügyeltem, hogy ne vágjam át őket teljesen, az alsó, kb. egyharmad részük egyben maradt:


A bevagdosott tésztát meghajlítottam. lehet csak kifli alakra és lehet karikára, a két végét összecsípve. Én az utóbbit választottam most:


Sütőpapírral bélelt lemezre ültettem őket és letakarva pihentek 15-20 percet.

Ezalatt elkészítettem a morzsát:


  • 60 g finomliszt
  • 50 g porcukor
  • 40 g puha vaj
Késes aprítóba készítettem az összes hozzávalót és csak addig kevertettem, míg morzsás állagú nem lett.

A megkelt tésztákat lekentem egy egész felvert tojással, megszórtam őket bőven a morzsával és 180 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt pirosra sütöttem.
Rácson hűtöttem ki.

Egy pohár tejjel vagy kakaóval remek uzsonna.





2 megjegyzés:

mirela írta...

Delicios!!!!!

NEDUDDGI írta...

Ez az érdekes, és biztos finom kategória, mert az összetevők olyanok, hogy csak jó lehet :)
Maradok 10-telettel NEDUDDGI